A közösségért cselekedne

Megyeri Tamás Róbert kaplonyi polgármesterjelöltet kérdeztük az elképzeléseiről. 

– Mit érdemes Kaplony RMDSZ-es polgármesterjelöltjéről tudni? Avagy hogy kerül egy újságíró a mikrofon másik oldalára?

– Sok minden nem érdemes tudni rólam. Újságíró vagyok, egyebek mellett a Szatmár.ro munkaközösségének is voltam tagja, amely időre nagyon nagy szeretettel emlékszem vissza! A mikrofon másik végével kapcsolatos kérdésre a válaszom egyszerű: nincs innenső, vagy onnansó vége. Számomra úgy tűnik, hogy Kaplonyban alapvető kommunikációs hibák vannak, és magamban érzek erőt ezek kiküszöböléséhez. Így hát nekivágtam. 

– Milyen kommunikációs hibákat látsz?

– Avagy vélek látni... Nos, egyre másra ködösítünk. Például négy éve és az előtt, azaz nyolc éve is az volt a szlogen, hogy Kaplony azért fejlődik kevésbé, mint a szomszédos települések, mert a „gonosz és csúf” RMDSZ-vezetőségű megye ezt nem hagyja (4 évvel ezelőtt amúgy USL-s volt...). Nos, jelentem, Mezőteremen is MPP-s a vezetőség, mégis szemmel látható a fejlődés. Sőt, Fényen RMDSZ-es, de négy évvel ezelőtt is az volt, az utóbbi években mégis ezerszer több minden történt, mint korábban. Egy másik kommunikációs csavar: azért nem pályázik a település a különféle támogatásokra, mert nem érdemes, mert igazság szerint nincs azoknak haszna. Nos, el kell menni a szomszédos Kálmándra, Csanálosra, Börvelybe, Majtény községbe, hogy ne Nagykárolyról beszéljek, amely város, és meg kell nézni, hogy mi mindenre találtak lehetőséget. Nem kifogást kell keresni, hanem lehetőséget. Meg kell próbálni.

– Ha te leszel a polgármester, akkor pályázni fogtok?

– Igen. Egyértelműen igen. Polgármesterjelöltként minden egyes kaplonyi háztartáshoz igyekszem eljutni, és papírost hagyok magam után, amin fel lesz vázolva, hogy milyen lehetőségek mentén lehet – esetleg – pályázni. Amennyiben lehetőségem adódik, a lakosok által legfontosabbaknak gondolt projektek megvalósíthatósági tanulmányát elkészítem. Az első bizonyára nehéz lesz, szokatlan feladatokkal teli, ráadásul ne szépítsük: borzasztó a bürokrácia. Ellenben ez egész egyszerűen nem jelentheti azt, hogy nem kell próbálkozni, hogy nem kell cselekedni a közösségért.

– Hogy is mondjam? Igencsak populista kijelentésed, sőt, igazság szerint ígéreted van: amennyiben polgármester leszel, a béred nagyobbik hányadát közösségi célokra fogod felhasználni, s haza, a családodhoz csak a minimálbérnek megfelelő részt fogod vinni. Ezt be is tartod majd? Miért van erre szükség?

– Sajnos az az igazság, hogy a tanulási vágyon, a jó szándékon, az átlátható községvezetési folyamaton (az állandó bejegyzéseken) túl nem tudok egyebet letenni az „asztalra”, ezért ez a felajánlás. Ami személyes döntés. Igazság szerint a falu jóléte nem azon a havi pár ezer lejen múlik. Mégis úgy érzem – s talán mások is –, hogy akár ilyen kis felajánlásokkal is lehet élni. Hiszen ez nem valaki(k) ellen szól, hanem a közösségért van. Az őszinteségemet nyomatékosítandó jeleztem, hogy az ötezer valahány lejes polgármesteri fizetés java részét minden egyes hónapban – még aznap! – a falura költeném. Mindössze a mindenkori minimálbért, azaz jelenleg kb. 1250 lejt vinnék haza. Ez önkéntes vállalás, nem is nagylelkűség, hiszen összességében többet kaptam ettől a tájegységtől. Amúgy, ha az elképzeléseim töredékét sikerülne megvalósítanom, akkor újra polgármester lehetnék (higgyék el!), akkor már kellő tapasztalat birtokában, s bizony én is hazahoznám a megérdemelt béremet, amiért megdolgoztam. Mint ahogy helyesen megteszik mások is.

– Értem a logikát, mégis merész, mondhatni pimasz ez a „felajánlás".

– Az.

– Akkor mi szükség rá?

– Remélem, hogy a jó szándékomat senki sem vonja kétségbe. Ellenben kénytelen vagyok a hiányosságaimat elismerni: nos, azokat ekként igyekszem kiküszöbölni. Engedtessék elmondani, hogy nem dúskálok az anyagiakban. Két gyermeket nevelünk a tanár hivatású nejemmel. Nyilván minden lejnek lenne helye, ellenben négy évet ki tudunk így húzni, mi ezt bevállaljuk. Ugye, ez nem sértő?

– Nem, nem. Miért szavazzanak rád az emberek? Miért ajánlod magadat?

– Talán arról még korai beszélni, hogy miért szavazzanak rám. Tisztában vagyok azzal, hogy jelen pillanatban, talán ha 100 voksot kapnék – hiszen nagyon sok minden ellenem szól: nem vagyok kaplonyi születésű, református vagyok egy római katolikus többségű faluban, enyhén szólva nem vagyok ezermester (többnyire egy számítógép előtt ülők, ott „alkotok”). Ellenben a választásokig még bőven van idő. Én mindenkivel szeretnék beszélgetni. Mindenki véleményét meg akarom kérdezni, mert pár jónak is nevezhető tulajdonságom is akad: például kíváncsi vagyok az emberekre. Merek segítséget kérni, és – ami szintén ritkaság mifelénk – merek dönteni is, miután az érintettekkel egyeztettem.